GRACE projekt - kutatási szolgáltatások

GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a kaszálás optimalizálása mocsár- és láprétek esetén, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés Jelen vizsgálat az optimális kaszálási módszer meghatározását tűzi ki célul, mellyel biztosítható a láprétek és mocsárrétek kiemelkedően magas biodiverzitásának megőrzése, különös tekintettel a természetvédelmi szempontból értékes, védett fajokra. 2. Hipotézis - A búvósávok nagy kerület/terület aránya miatt könnyebben elérhetőek az ízeltlábúak számára, mint a hagyásfoltok, így magasabb abundanciára és fajszámra számítunk a búvósávok esetén, mint a hagyásfoltokban, mely hatás különösen a gyengébb terjedési képességgel rendelkező ízeltlábúak esetén erős. - A túl keskeny (1-2 méter szélességű) sávok a herbivórok számára ökológiai csapdaként funkcionálhatnak a sávokat használó gerinctelen és gerinces ragadózók megnövekedett denzitása és predációs nyomása miatt. A keskeny sávokat a repülő ízeltlábúak kevéssé használják, a rendelkezésre álló florális források alacsony mennyisége alatt, a sávok közötti mozgás valószínűsége magas. - A búvósávok és hagyásfoltok valószínűleg alkalmas telelőhelyet és a télen aktív ízeltlábúak számára megfelelő élőhelyet biztosítanak. 3. Elvárt eredmények Kutatási jelentés a vizsgálat zárásakor angol nyelven. A védett gyepek kaszálására vonatkozó szakirodalom számos kérdésre nem ad választ, így jelen kutatás keretében az alábbi kérdések megválaszolása szükséges: - Parcellán belül 10-20% kiterjedésű kaszálatlan területből kiindulva, mi az előnyösebb? Ha nagyobb területű összefüggő menedékterületeket hagyunk meg a kaszálások során, vagy előnyösebb a több, kisebb kiterjedésű hagyásfolt? A kérdésre a vizsgált taxoncsoportok szerint szükséges választ keresni. - Van-e az egyes taxonoknál jelentős különbség a sávok és a foltok hatásai között? (A gépi munkavégzést jelentősen könnyebb a területen irányítani és fizikailag kivitelezni, ha sávokat hagyunk kaszálatlanul.) - Sávok fennhagyása esetén a sávoknak mi a minimális szélessége, ami még betölti az ökológiai menedékterület funkciót az egyes taxonoknál? - A sávok között maximálisan mekkora távolság maradhat, hogy a sávok közötti átmozgás biztosított legyen? - Az egyes fajok/fajcsoportok tekintetében meddig optimális fent hagyni a kaszálatlan részeket adott éven belül? Mekkora a plusz hozadéka annak, ha éven túl is fent maradnak a területek? Éven túl meddig optimális fennhagyni a kaszálatlan részeket? A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. További részletek a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladat leírásban (témalapon)! GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a fertői és hansági nádasok genetikai variablitásának vizsgálata, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés A kutatási téma „A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben” című tudományos publikáció (Mihók et al. (2014), Természetvédelmi Közlemények 20, pp. 1-23.) kérdésfelvetései közül az alábbiakra próbál választ találni: - 25. Milyen adatbázisok és döntési modellek szükségesek a ’Szukcesszió vagy adott állapot védelme?” kérdés megválaszolásához. - 26. Milyen az ismerethiányos és veszélyeztetett közösségi- és hazai jelentőségű fajok, taxonómiai- és természetvédelmi helyzete, életmenete és ökológiai igényei? - 28. Mely adathiányos fajok alapállapot-felmérése szükséges, milyen e fajok elterjedése és tömegesség viszonyai? (A priorizált természetvédelmi döntések megalapozásának érdekében.) - 36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján? 2. Hipotézis - A nádas genetikai diverzitása a part felől a nyílt víz felé közeledve mindenhol csökken - A nádaspusztulással érintett területeken a nád genetikai diverzitása alacsonyabb - A regenerálódó nádasok genetikai diverzitása magasabb, mint az állandóan zárt nádasoké - Az állandóan vízzel borított nádasok genetikai diverzitása alacsonyabb, mint az időszakosan leszáradó nádasoké. - Az elöregedő nádasok genetikai diverzitása alacsonyabb, mint az újonnan kialakult nádasoké - A hansági rekonstrukciókon az újonnan kialakult nádasok genetikai állománya különbözik az árasztás előtt meglévő, jelenleg pusztuló nádasokétól 3. Elvárt eredmények Kutatási jelentés a vizsgálat zárásakor angol nyelven. A kutatási jelentésben részletesen be kell mutatni a Fertő különböző nádas típusaira vonatkozó eredményeket a hipotézisek tükrében. A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. További részletek a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladat leírásban (témalapon)! GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a fertői nádasok természetvédelmi szempontú minősítése, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés A kutatási téma „A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben” című tudományos publikáció (Mihók et al. (2014), Természetvédelmi Közlemények 20, pp. 1-23.) kérdésfelvetései közül az alábbiakra próbál választ találni: - 26. Milyen az ismerethiányos és veszélyeztetett közösségi- és hazai jelentőségű fajok, taxonómiai- és természetvédelmi helyzete, életmenete és ökológiai igényei? - 28. Mely adathiányos fajok alapállapot-felmérése szükséges, milyen e fajok elterjedése és tömegesség viszonyai? (A priorizált természetvédelmi döntések megalapozásának érdekében.) - 36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján? A kutatás célja olyan közös, osztrák-magyar sokváltozós nádasminősítési és -értékelési rendszer kialakítása, mely - támogatja mind a természetvédelmi, mind a vízminőségvédelmi célkitűzések elérését, - biztosítja a nádashoz kötődő fajok állománybecsléséhez szükséges nádasparaméterek szerinti jellemzést, - biztosítja a nádas terjedési és csökkenési folyamatainak dokumentálhatóságát, - alapját képezi a nádas kezelési tervének. 2. Hipotézis - A nádasban jelentős strukturális és funkcionális eltérések vannak a nyílt víz és a part között. - A nádas part menti területein jelentős területek elvesztették a nádas jellegüket és átalakultak más mocsári vagy gyepes élőhellyé. - Az évek óta nem aratott/égetett nádasok élőhelyi változatossága magasabb, mint a rendszeresen kezelt nádasoké. - Az évtizedek óta nem aratott nádasok felnyílnak és elvesznek. 3. Elvárt eredmények - A kutatás során elkészült távérzékelési alapadatok (ortofotó, lidar stb.) és kapcsolódó műszaki dokumentációk teljeskörű átadása. - Nyílt vízfelület és nádas határának lehatárolása - Nyílt tó felszín, belső tavak, tarfoltok (növényzet borítása < 10%) lehatárolása - A nádas pixel/grid alapú adatsora a megadott paraméterekkel - Tematikus térképek készítése a párhuzamosan folyó zoológiai kutatások kiértékeléséhez - Kezelési terv alapjául szolgáló vektoros alaptérkép előállítása - A kutatás eredményeinek kiértékelése és kutatási jelentés készítése angol nyelven A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. További részletek a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladat leírásban (témalapon)! GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a fertői nádasok élővilágára és a nádasok kezelésére vonatkozó szakirodalom feldolgozása, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés A kutatási téma „A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben” című tudományos publikáció (Mihók et al. (2014), Természetvédelmi Közlemények 20, pp. 1-23.) kérdésfelvetései közül az alábbiakra próbál választ találni: - 26. Milyen az ismerethiányos és veszélyeztetett közösségi- és hazai jelentőségű fajok, taxonómiai- és természetvédelmi helyzete, életmenete és ökológiai igényei? - 28. Mely adathiányos fajok alapállapot-felmérése szükséges, milyen e fajok elterjedése és tömegesség viszonyai? (A priorizált természetvédelmi döntések megalapozásának érdekében.) - 36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján? 2. Hipotézis - A nádaratásnak negatív hatásai (táplálkozási lánc, mennyiségi viszonyok, diverzitás) vannak a nádasban élő- és telelő fajokra - A nádaratás és égetés csökkenti a nádashoz kötődő fajok táplálékbázisát - A nádaratás és égetés homogenizálja az élőhelyet és csökkenti a diverzitást - A nádaratás és égetés változatosabb élőhelyet eredményez, ami gazdagabb élővilágnak biztosít élőhelyet - A nádaratás lassítja a meder feltöltődését - A nádégetés biztosítja a nádas felújulását - A nádaratás pozitív hatással van a vízminőségre - Nincs kimutatható kapcsolat a nádaratás és a vízminőség között 3. Elvárt eredmények Kutatási jelentés a vizsgálat zárásakor angol nyelven. A kutatási jelentésnek minimálisan alábbi témák részletes kifejtését (szakirodalommal alátámasztva) kell tartalmaznia: - A fertői nádas állapotára (fedettség, sűrűség, kiterjedés stb.) és annak változására vonatkozó szakirodalmak/kutatási jelentések megállapításait. - A fertői nádashoz kötődő fontosabb állatcsoportok (pl. madarak, gerinctelenek) előfordulására (pl. fajok, nádas típus, szint, ökológiai igények, táplálkozási kapcsolatok stb.) vonatkozó információkat. - A nádas kezelésének/használatának a különböző állatcsoportokra gyakorolt hatásainak (pozitív/negatív) értékelését - A különböző kezelési módok (aratás, égetés, kotrás stb.) természetvédelmi kockázatértékelését - Az európai „jó” gyakorlatok ismertetését és azok területi adaptálhatóságának értékelését. - Tegyen javaslatokat az egyes kezeléstípusok peremfeltételeire (pl. max. érintett terület, ismételhetőség, hagyásterületek mérete alakja stb.) a Fertő viszonylatában. - Hipotézisek értékelése A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a legeltetés hatásainak vizsgálata szikes gyepeken, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés A kutatási téma „A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben” című tudományos publikáció (Mihók et al. (2014), Természetvédelmi Közlemények 20, pp. 1-23.) kérdésfelvetései közül az alábbiakra próbál választ találni: - 36. Milyen hatása van a biodiverzitásra a gazdálkodással összefonódó különféle természetvédelmi kezelési módoknak (pl. legeltetés, kaszálás, égetés, nádaratás) a sok taxonon értelmezett hatások szisztematikus és összehasonlító vizsgálata alapján? 2. Hipotézis - A szikes gyepek esetében a legeltetés szükséges a természeti állapot és a fajgazdagság fenntartásához. - A legeltetés felhagyása esetén a növényzet záródik és a talajfelszíni és egyenesszárnyú faunája elszegényedik. - A túllegeltetés következtében a gyepek talajfelszíni és egyenesszárnyú faunája elszegényedik. - A túllegeltetett területeken a legelőgyomok felszaporodnak. - A túllegeltetett gyepeken a legeltetés intenzitásának csökkentése után megindul a gyep regenerációja. - A kaszálás és/vagy szártépőzés nem pótolja a legeltetést a szikes és száraz gyepeken. - A rendszeres kaszálás és/vagy szártépőzés jelentősen átalakítja a korábbi legelők növényzetét és ízeltlábú faunáját. - Lényeges átrendeződés következett be a korábban vizsgált gyepeken részben a kezelés, részben a klímaváltozás következtében. - A területen jelentek meg új fajok, melyek megjelenése és areaváltozása a klímaváltozással magyarázható. - Az egyenletes– állandó, nem ingadozó – terheléshez (kezelés) alkalmazkodott a fauna, a természetessége nőtt az elmúlt két évtizedben. 3. Elvárt eredmények - Részletes, a megbízóval egyeztetett kutatási terv a szerződéskötést követő 3 héten belül, ami tartalmazza a vizsgálati helyszíneket és az ott vizsgálandó kezeléseket • Kutatási jelentés angol nyelven • A kutatási jelentés részeként kell elkészülnie a szikes és száraz gyepek legeltetésére vonatkozó szakirodalom feldolgozásának, illetve a területre optimalizált kezelési alternatívák kidolgozásának, továbbá ezek SWOT analízisének a természetvédelmi előnyök és hátrányok értékelésével. A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. GRACE rövid című, ATHU-0100135 azonosító számú, az INTERREG VI-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló projekt keretében a Fertő menti gyepek és nádasok denevér állományainak felmérése, táplálkozó területeik és a kezelések hatásainak megállapítása céljából, mint kutatási szolgáltatás megrendelése a Közbeszerzési Dokumentumok részét képző feladatleírás és a szerződés-tervezet szerint. Kutatási feladat leírása: 1. Célkitűzés A kutatás célja olyan közös, osztrák-magyar kezelési tervet támogató tanulmányok elkészítése amelyek - támogatják a természetvédelmi célkitűzések elérését - útmutatást adnak gyepterületeken zajló élőhelykezelések optimális “denevér-barát” végrehajtásához - útmutatás adnak a nádas osztályozás és nád gazdálkodás tervezés “denevér-barát” végrehajtásához 2. Feladat meghatározás 1. A közös osztrák-magyar akusztikai mintavételi eljárásrend, és az akusztikai adatelemzési protokoll kidolgozása. A hálózások, a guano gyűjtés koordinálása, és az UHF-GPS jelölés során alkalmazandó terepi protokollok kidolgozása. 2. Akusztikai minta anyag gyűjtése a Neusiedler See - Nordöstliches Leithagebirge AT1110137 Natura 2000 site területén, elsősorban Apetlon, Illmitz, Podersdorf és a Natura 2000 területen kívül fekvő Pamhagen települések külterületén. A módszertanban ismertetett hanganyag gyűjtési rendszer szerint, mindkét hipotézis vizsgálatához releváns minta helyszíneken, és mennyiségben. A minta helyszínek dokumentálása a gazdálkodási állapotok feljegyzése. 3. A gyűjtött akusztikai hanganyag rendezése, osztályozása, hangelemzésre való felkészítése; az akusztikai hanganyag elemzése a közösen kidolgozott protokoll alapján. A szociális és táplálkozási hangok azonosítása. 4. Denevérek befogása függöny hálóval a Fertő tó HUFH 20002 Natura 2000 site területén, a Myotis myotis és Myotis Blythii egyedek jeladóval történő jelöléséhez, és guano minták gyűjtéséhez. Jeladóval történő jelölés a magyar oldalon. 5. Denevérek befogása függöny hálóval a Neusiedler See - Nordöstliches Leithagebirge AT1110137 Natura 2000 site és Pamhagen település bel és külterületén, a Myotis myotis és Myotis blythii egyedek jeladóval történő jelöléséhez, és guano minták gyűjtéséhez. Jeladóval történő jelölés az osztrák oldalon, az AT oldali és a HU oldali GPS adatok gyűjtése, rendszerezése és elemzése. 6. A gyűjtött guano minták elemzése (laborszolgáltató alvállakozó bevonásával), táplálék összetétel és táplálkozási preferenciák meghatározása. 7. Rész- és zárójelentések összeállítása angol nyelven. A szerződés tárgya által indokolt vagy jogszabályban meghatározott esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a 321/2015 (X.30) Korm. rendelet 46.§ (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.